Vizsolyi (Károli) Biblia
Az Alapítvány 2008-ban a Biblia évében ezer példányban újra kiadta reprint formában, bőrkötésben, kultúrtörténetünk e korai emlékének megtestesítőjét. A díszdobozban kapott helyet többek között az 1908-as,  általánosan új magyar fordításnak ismert Biblia szkennelt példányát is tartalmazó DVD lemez, amely lehetőséget ad minden egyes mondat, vagy szó párhuzamos olvasására, nyelvtörténeti összevetésére.

4 01http://www.vizsoly.hu/karoli.php

Károli Gáspár gönci református lelkész nem csupán fordítója,hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, és kiadója is volt ennek a Bibliának. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több, mint száz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.

A Prímási Palota története

4 02http://www.keresztenymuzeum.hu/page.php?id=105

A könyvet, 2008-ban adta ki az Alapítvány Hegedűs András szerkesztésében, amely az esztergomi főegyházmegye épületét mutatja be a Strigonium Antiquum sorozat keretében. Jelentőségét az adja, hogy az épület nemcsak egyházkormányzati, hanem tudományos és kulturális központ is, hiszen itt található a Keresztény Múzeum, a Prímási Levéltár és az Érseki Simor Könyvtár. Az épület a hazai városi palotaépítészet utolsó jelentős darabja. Szerencsénk, hogy a történelem viharait nemcsak maga az épület, hanem a benne rejlő kincsek, gyűjtemények is nagyrészt átvészelték. Érdemes volt tehát kiadni a könyvet egy jelentős épületről, amely az épület történetét a tervezéstől a kivitelezésig, a forma és funkció szerves egységén keresztül mutatja be.

A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei

4 03 4 04

http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_10/151.htm

Az Alapítvány ezt a könyvet 2011-ben adta ki. A könyv elején Erdő Péter bíboros, prímás, érsek méltatta a szerzőn, Beke Margiton kívül az alapítványt, illetve a szervezetek és a szakemberek támogatását, akik lehetővé tették a nagyon szép könyv megjelenését. Az azóta sajnálatosan elhunyt nemzetközi heraldikai szakértő, Vajtay Szabolcs kiemelte az előszóban, hogy a könyv megjelentetésével a magyar heraldika alapvetőnek számító, kiadatlan forrását tesszük hozzáférhetővé a szűk szakmán kívüli érdeklődőknek is. A korszakjelző kiadvány példásan mutatja be a magyar címereket 584 tételben, az 1275-től 1986-ig terjedő időszakból, bizonyítva az akkori Európáéval teljesen egyenrangú magyar címeralkotások magas színvonalát.

Levéltári munkák

Az Alapítvány tudományos munkáját a levéltárakban kezdte. Alapkérdés: a rejtőző múlt írásos emlékeit civil eszközökkel hogyan lehet népszerűsíteni, hogyan szolgálhatja ez a családfakutatás modernizálását. Az Alapítvány levéltári munkájához fűződik a pannonhalmi Thomas Menner (1701) sörfőző történetének feltárása, és a Thomas Menner 1701sör újragyártásának szorgalmazása.

4 05http://thomasmenner.hu/hu/

„Bakaláda 1914” projekt

A nemzetközi érdeklődésre is számító projekt leírását a családi Bakaláda megnyitási lehetőségekor részletezzük. A projekt alapját a 3,8 millió katona azonosítható adatai adják (mintegy 70 ezer adat digitalizálásával), amely szintén az Alapítvány levéltári munkájának köszönhető, és amelyet a technika tesz kutathatóvá, hozzáférhetővé több tízmillió utódnak.

Az Alapítvány „Bakaláda1914-1918 – Budapest” projektje az I. Világháború megsérült, hadifogságba, kórházba került, vagy elesett katonáinak állít emléket, az élő leszármazottakkal. Egy virtuális emlékmű, amelynek építését a hozzáértő utódokra bízza. A 21. századi közösségi háló keresi az egykori háború fonta katonai kapcsolati hálót. Ehhez a K.u.K. közismerten pontos nyilvántartásaiból hív segítségül néhányat, például a Veszteséglistát, és a sebesültekről és a betegekről szóló Híreket. Az online felületi kapcsolódás egy offline lehetőséget is létrehoz, az egykori bajtársak utódainak találkozási lehetőségét, amely már a résztvevők együttműködésére épül.

Üzenet: A háború nem lehet semminek a megoldása. Épp ellenkezőleg: a háború mindennek a „NEM” megoldása, hiszen a megszűnéssel fenyeget, és azt be is tartja!

Ez a nemzetközi családi történelmi kutatás segíti valóra válni a Goethe-i gondolatot: a legtöbb, amit gyerekünknek adhatunk a gyökereink, és szárnyakat hozzá…

4 06
4 07