Az első sorsforduló

akkor következett be, amikor az új tulajdonos, a Magtár Művészeti Alapítvány, megvásárolta a lepusztult épületet, és a Kuratóriuma arról döntött, hogy a művészetnek szenteli a négyszintes 1700 négyzetméteres területet. Ez az elnevezésében sok minden benne lesz: Magtár Művészeti és Kulturális Intézet, Alkotótelep. Nem ház, nem központ, az i n t é z e t kifejezés a találóbb, hiszen közfeladatot lát el céljai megvalósításakor.

„A művészi gondolkodásmód tudományos következetességgel rendszerint nem igazolható. Véleményünk szerint a különböző tanulságok nem gyengítik egymást, hanem érthetőbbé teszik világunkat. A művészek jelenlétével, az alkotásaik kisugárzásával, hozzáértők segítő mondanivalójával kívánunk egy új látásmódot adni, amelyben az érdeklődők önmagukat is felfedezhetik. Vannak mély dolgok, amelyek a művészet fényében sokkal világosabban érthetők, mint a tudomány vagy a mindennapi tapasztalat fényében. Hiszen, az igazi művészet feladat szebbé és világosabbá tenni az életet. Feladatunknak tartjuk a több mint kétszáz évvel ezelőtt a bencések a falusi szakemberekkel építették, ma az alapítványunknak otthont adó épületet azzal az igényességgel használni, amely sokak megelégedésére, tevékenységünket hosszú időre maradandóvá, és vállalhatóvá teszi…”[1]

Az alapítók, megismerve a Bencés Főapátságot, Pannonhalmát, a vonzó kisvárost, látták, hogy a Magtár művészet-közvetítői feladata segíthet szebbé és világosabbá tenni a befogadók számára az életet ott, ahol a civil együttesek, csoportok, klubok kiválóan működnek, a kisvárosi összejöveteleknek is kezd hagyománya lenni. Ugyanakkor egy ilyen közösségbe az új, egy másik otthont igénylő művészeket is könnyebb elmozdítani.

[1] Nagy Kálmán, a Magtár Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke

31 01